Ugrás a tartalomra

Céljaink

Milyen a vízi környezet állapota? ... fizikai és kémiai mérések

Fő célunk megismerni és időben nyomon követni a Duna vizének jellemző állapotát és ellenőrizni tisztaságát a hazai szakasz mentén. A víztest legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságait mérjük, amellyel a Dunában élő szervezetek vízökológiai hátterét ismerjük meg. Másrészt ellenőrizzük régi és új ipari szennyezők koncentrációit, különös tekintettel a lítium akkumulátorgyártás potenciális veszélyeire (lítium, bór és fluor szennyezők).

Ennek érdekében a Duna fő ágában 2021 áprilisától havi gyakorisággal 10 helyről veszünk és mérünk vízmintákat, ahol ugyanakkor fito- és zooplankton, eDNS és fitobentosz vizsgálatokat is végzünk.

A  lítium akkumulátorgyártás ipari szennyezőiről az elmúlt évekből nem állnak rendelkezésre koncentráció-adatok, jelenleg a Dunában a vízfázisban a lítium 1-5 µg/l, a bór 5-20 µg/l és a fluor 100-500 µg/l koncentrációban fordul elő.

Eredményeink idősorosan vagy a Duna hossz-szelvénye szerint nézhetők meg.

Milyen a Duna és mellékágainak élővilága?

Fő célunk a Duna gazdag élővilágának monitorozása - az élőlények a víz ökológiai állapotának és változásainak legjobb indikátorai! 

Hungarian Danube Survey - a nemzetközi Duna-expedíció (Joint Danube Survey: JDS) mintavételi protokollja szerinti felmérés a teljes magyarországi Duna szakaszon, minden Víz Keretirányelv (VKI) élőlénycsoporton: fitoplankton, fitobentosz, makrofiton, makrozoobentosz, hal vízkémiai elemzésekkel együtt (nehézfémek és új típusú szervesmikroszennyezők, eDNS), valamint a VKI-n kívül eső élőlénycsoportot, a zooplanktont is vizsgáljuk. A makrozoobentoszon belül külön hangsúlyt fektetünk az árvaszúnyogok, eDNA vizsgálatra, inváziós fajokra, urbanizáció, a folyót a magyar szakaszon érő terhelés vizsgálata. Morfospecies és trait-alapú elemzéseket készítünk.

A Duna magyarországi szakaszán belül 16 mintavételi ponton (7+2 a főágban, 3 a Szigetközi, 3 a Soroksári mellékágrendszerben) veszünk víz-, üledék és biológai mintákat.

Száz év vízjárásának lenyomata ... üledékvizsgálatok az RSD-n

Fő célunk a Ráckeve-Soroksári-Dunaág (RSD) vízjárásának és állapotváltozásainak hosszútávú feltárása az üledékben megtalálható abiotikus és biotikus indikátorok felhasználásával az elmúlt 100-200 évre vonatkozóan.

Nagy időléptékű vizsgálat, amelynek során a feliszapolódást, az áradások nyomait, a folyó és a hullámtér kapcsolatát kutatjuk az utóbbi 100-200 évben. Mintegy 1-2 méter hosszú fúrásokat mélyítünk a mellékágakban, amely a műszeres mérések által lefedett időszakon messze visszanyúlik. 

Kagyló monitorozás

Fő célunk a folyami kagylók természet- és környezetvédelmi szempontú felmérése a hazai Dunán és mellékvizeiben.

A kagylók kiváló bioindikátorok, amelyekben koncentrálódnak és felhalmozódnak a vizet szennyező lítium, bór és fluor, valamint nehézfém terhelések anyagai. Harminc helyen veszünk és elemzünk kagylómintákat, amelyek a mederből könnyen gyűjthetők alacsony vízjárásnál, "kisvizes" helyzetben.

Kiszáradó alföldi kisvízfolyások kutatása

Fő célunk annak a vizsgálata, hogyan hat a víztározás
(i) kiszáradó alföldi kisvízfolyások vízellátottságára;
(ii) a kiszáradó kisvizek bevonatalkotó kovaalga és makroszkopikus vízi gerinctelen (MVG) közösségeinek szerkezetére és biodiverzitására; ill.
(iii) a kiszáradó kisvízfolyások kovaalga és MVG alapú minőségére.

Hosszú távú célunk pedig egy országos adatbázis létrehozása, mely a kiszáradó kisvízfolyásokról, ill. azok vízellátottságáról ad alapvető információkat.

További részletek a "Smart monitoring" projektről az ÖK VÖI Tiszakutató Osztályának honlapján olvashatók. 

Hódtérkép - célok

Fő célunk a lakosság bevonása a hódok magyarországi elterjedésének és tájátalakító tevékenységének monitorozásába.

A hód hatásai jelentős eltéréseket mutathatnak a különböző élőhelyeken. Ezen hatások feltárása közcélú feladat, mivel ezzel segíthetjük az ember-vadvilág konfliktusok mérséklését, valamint a fajjal kapcsolatos természetvédelmi tervezést.

Monitorozzuk együtt a hódokat! Tudjon meg többet a Hódtérkép nevű közösségi monitorozásról!

+1

2021.03.26-án a DKI Igazgatója megkeresést kapott a SOTE Igazságügyi Orvostani Intézetétől, (Dr. habil. Lászik András professzor): “Szeretnénk többek között a vízbefulladás pontos helyének meghatározása érdekében a vizsgálataink során azonosított kovamoszatokat a pest megyei élő vizek kovamoszat flórájával összevetni.” – ez a megkeresés is ráirányítja a figyelmet egy nyílt hozzáférésű fotóadatbázis építésére. Közcélúsága miatt ezt a témát is befogadjuk a Riverine projektbe.